|hát kezdjük el…

| Nem tudjátok elképzelni milyen régóta tervezem, hogy megírom ide az első posztot!
S hogy miért nem ment eddig? Nézzük csak végig!

  1. lusta vagyok – végtelenül lusta!
  2. betegesen kerülök mindent, ami rendszerességet, kitartást igényel – ezért is fulladt mindig katasztrófába minden diéta próbálkozásom…
  3. félek a kudarctól – már előre eldöntöttem, hogy úgysem fogom tudni tartani magam ahhoz, hogy legalább kétnaponta írjak valami érdekeset ide!
  4. még soha nem csináltam hasonlót, szóval ez túlságosan új nekem és félelmetes
  5. és amúgy minden második pillanatban kitalálok valamit új hobbit és életcélt magamnak, de a megvalósítás és elköteleződés mindig elmarad! most miért lenne más?
  6. túlkomplikáltam – mikor kitaláltam, hogy írni fogok egy blogot magamnak, fel akartam állítani egy ‘timeline’-t, készíteni egy tervezetet, hogy mikor mit fogok csinálni, és még külön szabályokat is kitaláltam, amihez majd jól tarthatom magam! beteges, tudom, de ezt teszi az emberrel a 7 év egyetemi, 14 év egyéb intézményi oktatásban töltött idő!
  7. meg úgy amúgy is, túl nagy változás lenne ez az életemben, van elég más dolog már benne!
  8. és ha jól meggondolom, van egyáltalán érzékem nekem a blog íráshoz? képes vagyok én rendszeresen valami izgalmas történettel szolgálni? valami elgondolkodtatóval? – szólalt meg az önbizalom hiányos énem legbelül.
  9. és végül jött a leggyakoribb kérdés ilyen helyzetekben: minek ez nekem? mi a célom ezzel? mire lesz jó ez nekem? válaszként pedig mindig felmentettem magam: igazából nemtudom, talán semmire, szóval minek is kezdjem el, ha nem látom a végét, igaz??

És aztán ma legyőzött az élet…
Jelenleg éppen Görögországban vagyok, egy önkéntes szervezet jóvoltából itt tölthetek egy hónapot, hogy segítsem az itteni irodák munkáját. 2,5 hét ittlét után min kapom magam a 2014-ben Európa fiataljainak fővárosává  kikiáltott Thessaloniki-ben? Egyedül ülök a lakásban, fekszem egész nap és a nem munkával töltött drága szabadidőm ahelyett, hogy kihasználnám értelmesen, sorozatot nézek a tengertől 5 percnyire!

Hát elment az eszem? Vagy túl öreg vagyok?
Mindegy, maradjunk csak annyiban, hogy ez semmiképpen nem tartozik a normálisnak mondható kategóriába, hogy valaki lustálkodik, mikor van egy szabad napja, és történetesen éppen Görögország egyik legszebb városában tölti az idejét.

Ez volt az a felismerés, pillanat, mikor komolyan elhatároztam: valamin azonnal változtatnom kell! Szóval eszembe jutott ez, a hónapokkal ezelőtt létrehozott blog felület, és az akkori motivációm pillére: megmutatni magamnak, hogy tudok én változni, hogy képes vagyok átalakítani az életem, és elérni bármit, amit kitűzök magam elé! S mindehhez egy blogot hívok segítségül!

S mi a célom az egésszel? Naplót vezetni arról, hogyan változtatom meg gyökeresen az életemet, célt adni magamnak, új dolgokat nem csak kitalálni, de meg is valósítani, rendszerezni, sikeres példát állítani magamnak arra az esetre, ha később másféle változásra szeretném sarkallni magam…

Egyébként megvan az a mostanság felkapott #100happydays őrület a facebook-on?
Szerintem ez oltári jó dolog. Rendkívül kreatív formája annak, hogy az ember ne csak ráébredjen arra, hogy milyen jó is az élete s a pici apró dolgok abban, hanem hogy a pozitív gondolkodásra, rendszerességre szoktasson. Elvégre is azt mondják, hogy 3 hét elég ahhoz, h valami szokássá váljon az életben! Szóval nézzük meg!

#findyourownlight – első kihívás: blogírás

Van egy nagyon jó barátom. A világért nem mondanám a szemébe, hogy mennyire tisztelem azért, amit tett! Igazából nem a világ legnagyobb dolga, de számomra mégis fontos és példaértékű, amit véghezvitt.
Együtt nőttünk fel, szóval kiskorunk óta látom a változásokat, melyeket megél, s melytől napról napra egészségesebb felnőtt férfivé érik.

Amúgy egy tipikus srác, erősen lázadozó kamaszkorral, nagy egóval, csípős nyelvvel, sok csalódással, még több jó pillanattal, tömérdek mennyiségű átmulatott éjszakával, korán kezdett dohányzással, sok alkohollal, zülléssel, miegymással. Egyszer csak, – igazából a nagy semmiből, látszólag előjelek nélkül –  körülbelül úgy 4-6 éve életmódot váltott, s elkezdett figyelni az egészséges étkezésre, a rendszeres mozgásra, úgy egyébként a testére, az életére! Leszokott a dohányzásról, nekiállt futni, konditerembe jár, s csak egészségesen étkezik… azóta is!

Igazi példakép ő számomra, mert képes volt arra, hogy feladja a rossz szokásait és helyébe újakat, sokkal jobbakat hozzon. Képes változni, és rendszerezni az életét, mivel tudja mit akar. Pont erre van szükségem, változásra!

Szóval az Ő példáját látva, mely számomra tényleg nagy jelentőségű, még akkor is ha nem egy Nick Vujicic-ről van szó.. (Nick egyébként elképesztő ember!) … mindig is bennem volt az érzés, hogy a tömérdek rossz szokásomat valahogy ledobva magamról, egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb és boldogabb emberré vetkőzzek át!

Így hát első #findyourownlight kihívásom legjobb barátomnak, példaképemnek ajánlom, és remélem leszek olyan sikeres az életmódom megváltoztatásában, mint Ő!

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

Blog at WordPress.com.

Up ↑

%d bloggers like this: